Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Álom

2009.10.24

Egy

I.

 

-         Bizonyos Ön abban, hogy ezt akarja Uram. Teljességgel bizonyos?

-         Nézze, ne húzzuk itt az időt. Világosan és egyértelműen megmondtam Önnek, hogy mit szeretnék és Ön, valamint nagyra becsült cége tisztességesnek tűnő ajánlatot küldött ez ügyben. Eljöttem hát, hogy köttessen meg az üzlet. Én bízok Önben, és mint láthatja a bankom, bízik bennem, szinte korlátlan a fedezetem.

Gordon úr hiánycikk kereskedő volt. Először használtcikk kereskedéssel kezdte, de rájött, hogy a hiánycikk kereskedelemben van igazán a jövedelem. Sőt pimaszul gazdag csak akkor lett mikor a hiánycikkek közül is rátért a leghiányabb cikkekre, mint például a tehetség, a tökéletes hallás, a lelki béke, vagy esetleg egy kis ország, egy diktatúra és így tovább. Elképesztően kimeríthetetlen volt a leghiányabb hiánycikkek sora, de elképesztően sokat is hozott a konyhára. A diszkrét üzletek valahogy mindig megkötettek. Gordon úr mindig talált elfekvőben néhány űrhajót, fotonrakétát, egy elveszett várost, bármit, amit a tisztes megrendelő pénze meg tudott fizetni. Ezen a megrendelésen sem csodálkozott különösképpen, de…

 

-         Uram, természetesen a rendelkezésére állunk. Annál is inkább, mert amire vágyik szinte korlátlanul áll a rendelkezésünkre, ámde áruljon el valamit. Miért akar valaki olyasmit vásárolni, ami mindenkinek van?

-         Nem. Nem mindenkinek. Nekem nincs. Nekem nincs álmom.

-         De Uram!?

-         Nézze, ne firtassuk ezt. Vegye ténykérdésnek, hogy nekem nincs álmom. Ámde szeretném ha a jövőben heti háromszor lenne. A megrendelésemben azt hiszem pontos és érthető utasításokat vázoltam e téren. A hétfő legyen mindig a vad erotikáé, ami szépen fokozatosan beteljesül majd az ösztöni testi örömben. A szerda az mindig a művészeteké. És itt nem is ragaszkodom az azonnali beteljesüléshez. Ezek lehetnek folytatásos álmok. Egy a lényeg. Megkapjam, elérjem, a remélt és áhított sikert. A péntekek pedig a fakultatív álmok napjai legyenek. Például a feleségem szerint ő péntekenként meglehetősen sokszor álmodik arról, hogy szövőnő, ami önmagában nevetséges, ámde minden bizonnyal érdekes. Hát legyenek nekem is ilyen álmai. Én speciel nagyon szeretném, ha az egyszerű pásztorral kezdenénk. Mindig is érdekelt a természet.

-         Itt szíveskedjen aláírni - mutatott egy végtelen hosszúnak tűnő szerződés legaljára Gordon úr, és szinte halotta, ahogy egy tíz számjegyű összeg szerényen ám határozottan elhelyezkedik a bankszámláján az aláírás pillanatában.

 

II.

 

-         Nézze, az álmaiért még soha, de soha ennyi pénzt nem kapott. Nem kaphatott. Végül is Ön szépíró, az álmok mestere, a legnagyobb álmodozók egyike, nem valami olcsó ponyvasorozat szalaggyári előmunkása. Magának kérem, sem hírneve, sem bankbetétje nincs. De tudom, hogy megvannak az álmai. És az én Megrendelőmnek pontosan erre van szüksége. Álmokra. Tudja olyan valószerűtlen izékre, amiben mindent lehet, amibe minden belefér. Bármennyire elengedheti a fantáziáját. Nem kell törődnie semmilyen kötelmekkel, szabályokkal, kritikusokkal, szerkesztőkkel, lektorokkal. Egy álomtalan embernek, minden álom új. És nincs határidő sem, dolgozhat előre bátran. Csak az a fontos, hogy hétfőre, szerdára és péntekre legyen kéznél egy megfelelően tematikus álom. A többi az én dolgom.

-         Menjen a francba Gordon!

Gordon Úr némileg kínos arckifejezéssel de egy öt számjegyű összeget firkantott egy papírlapra, majd áttolta az asztalon:

-         És mindez havonta. Mindig, állandóan. Higgyen nekem az álom nagy üzlet és még csak most vezetem be. Ha divatja lesz, ha bejáratom egész kis teammel fog majd dolgozni. Felépítünk egy komplett álomgyárat. Maga meg én. Bízzon bennem. Nézze, én próbálkoznék a saját álmaimmal, de ide most profi álmok kellenek. Maga, maga az álmok őrzője, de egy idő után úgyis fel kell lebbentenie a fátylat, és át kell adnia az álmokat.

-         Menjen a francba Gordon!

-          Tudja mit? Két hónapig ír nekem álmokat és kap cserébe tőlem egy könyvet. A maga neve áll majd a szerző helyén…

-         Két hónap?

-         Két hónap.

-         És mellé még kifizeti ezt az összeget.

-         Vehetem megállapodásnak?

-         Megkapja azokat a rohadt álmokat, mert nekem is van egy álmom, egy nagyon nagy álmom, szép álom, és az is eladó. Ebben a világban minden eladó Gordon, bár maga ezt tudja jól. Ha valaki, akkor maga tudja.

 

III.

 

-         Mindenek előtt engedje meg, hogy gratuláljak, tisztel Művész úr! Ebben a pillanatban jelentette be a kiadója, hogy ön elérte minden idők legnagyobb példányszámát, beleértve minden vallások szent könyveit, de még a világsztárok hálószoba titkait is. Mondja mi a titka?

-         Az álmaim. Az álmaim és a pénz.

-        

-         Eladtam magam, a pénznek az álmaimmal együtt.

-        

-         Nincs titok. Értse meg, csak az álmaim és a pénz.

 

IV.

 

-         Gordon úr, én lemondanék ezekről az álmokról.

-         De Uram?

-         Nézze, én nem ilyen álmokra vágytam. Természetesen nem Ön tehet róla. Az ön szolgáltatása egyenesen kiváló, de, de ezek nem azok az álmok. Tudja én gyerekként sem álmodtam, soha. De a többiek mindig meséltek az álmaikról. Én olyan álmokra vágytam. De más álmokat kaptam. Felejthetetlen álmokat. Megrázó álmokat. Görcsösen gyötrő álmokat. Nem is álmokat, sikolyokat. Néha erotika helyet, egy pornográf orgiát, ahol valami istenek fajtalankodtak. Gordon úr! Nekem elegem van ezekből az álmokból, így lemondanám őket. Ellenben a fennmaradó összeget szívesen befektetném.

-         Uram a legjobbkor a legjobb helyen jár!

-         Amennyiben?

-         Már vannak vágyaink is eladók, példának okáért. Sőt exkluzív gondolatokat is árulunk a jövő héttől, de csak olyan kedves ügyfeleknek, mint Ön.

-         Én valami izgatóbbra vágyom. Az alkalmazottaim gondolataival éppen eléggé elvagyok.

-         Akkor mire gondol, mit szeretne?

-         Ami azt illeti az egyik álmomban volt egy érdekes mozzanat. Az érdekelne.

-        

-         Álmomban valóra váltottam az álmomat.

 

 

 

 

V.

 

-         Ki kell derítenünk, hogy melyik álom volt! Értse meg! Ki kell derítenünk. Már nem pénzről van szó. Ez már a hatalom. Ha eladhatnánk az embereknek a megvalósuló álmaikat, az már nem pénz, azaz abszolút hatalom.

-         Értse meg Gordon nem írtam olyan álmot, amely még ott abban a pillanatban valóra válhatott volna. Az álmok rendszerint nem válnak valóra még az álmokban sem. Csak talán jeleznek valamit a valóság felé, feltéve, ha még reggel emlékszünk rá.

-         Hát ez az! A megrendelő csak arra emlékszik, hogy volt egy álom, ami valóra vált és ettől bizony abban az álomban boldoggá vált. Ez kell nekünk. Ez kell, mert akkor már majd árulni tudjuk a boldogságot is. Tudja maga, hogy mennyit ér a boldogság?

-         Gordon én már sikeres befutott író vagyok. Nem érdekel mennyibe kerül, bármi, mert bármit megvehetek. Már nem vagyok magára szorulva. Utoljára mondom, menjen a francba.

-         Na, na, na, barátom! Na, na, na! Mit szólna hozzá, hogyha kitudódna, hogy a titokzatos álomkereskedőnek ön szállította az összes álmot. Ha kitudódna, hogy a pénz, a siker és a gazdagság, nem a kibaszott ócska sorainak köszönhető, hanem Gordon úrnak. Gordon úr marketing stratégiájának, Gordon úr kereskedőházának, Gordon úr kapcsolatainak, Gordon úr pénzének, Gordon úr leleményének. Mi szólnának az emberek, ha kiderülne, hogy nélkülem csak egy álmodozó lenne mind a mai napig.

-         Talán nem csak olvasnának, tisztelnének.

-         Gondolja, hogy tiszteletre méltó, hogy eladta magát nekem?

-         Én csak az álmaimat adtam el magának, és maga megvalósította ez én álmomat.

-         Állj! Megvan! Ez az!

-         Miről beszél?

-         Hát a megrendelő álmáról, ami megvalósult. Érti? Az is a maga álma volt. Csak annyi a dolgom, hogy most megvalósítsak neki egy álmát.

-         De nincsenek álmai.

-         Ebben van valami… Mondja nincs egy utolsó álma, egy legjobb álma, eladó?

-         Na menjen a francba Gordon!

 

Kettő

 

- Maga ezt nevezi forgatókönyvötletnek? Ebben sehol nincs egy kibukkanó mell, sehol egy autósüldözés, a látványos szép robbanásokról már nem is beszélve. Jó lenne ha tudná, ha tudatosítaná magában, hogy ez itt egy filmstúdió. Mi itt filmeket gyártunk azon szent cél érdekében, hogy profitot állítsunk elő. Nem mondja komolyan, hogy elhitte, elhitették magával, hogy ez itt tényleg az álomgyár. Nézze, adok én magának egy tanácsot. Menjen szépen és kerítsen magának valami tisztes állást.

 

-         Fő úr! Fő úr! Fizetek! Volt egy liter bor, egy alig használt toll, négy füzetlap, és egy álom.

-         Majd a többihez írom.

-         Nem, nem. Most fizetek. Egyszer úgyis fizetni kell. Lehetőleg még addig, míg a hit és a hitel megmarad.

-         De hiszen van hitele nálunk, tudja nagyon jól.

-         Hitelem van. A hitem, a hitem az, ami semmivé foszlott, mint reggelre egy álom.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.