Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Önarckép démonaimmal I.

2009.09.23
 
 
Megtört kék szemek, és még csak nem is mereng
Borostás arc, fürdetlen gondolatok, éjsötétben hazafelé ballagok
A szőke ribanc nem köszön, Veszeliné is csak vakkant a küszöbön
Pörköltszagú konyhám lenéz, mert nem mostam el a szennyesét
Nincs itthon kenyér
Bezzeg akkor még, Bözsi idején
A tiszta ruha vigyázban masírozott, az a nő csak kommandírozott
A macskát nem rúghattam fel, és a gang volt a dohányzóhely
Hetente mentünk színházba, moziba, ez volt a megfelelés kora
Mindig volt otthon vacsora
Kávé, konyak illat a hallba
Egy bonyolult összetett mondatba halva, csendben dúdolva
Játszottam címszerepet színpadon, mellékbohócot a porondon
Verstelen rímekkel cicáztam, árokpartján viharban fáztam
A világot nagyon utáltam
Lázadó ifjonti koromban
Kispiszkos kultúrház ócska színpadán, húrokat tépve lazán
Kétkedve a holnap jövőjébe, fáradtan hullottam egy székre
A rendőr az irataim felől kérdez: Miért attól okosabb lesz?
Egy pofon után az ember szerényebb lett
Ugye kedves Te még féltesz?
Kérdem mikor búcsúzom a peronon, és csak a nevét suttogom
A hathuszas nyugatra visz döcögve, a határőr fordít vissza röhögve
Vándor "nem lehet két hazád", túlontúl nagy neked ez a világ
Egy csöves adott este kaját
A kisváros fogságában
Hivatal rémisztő magányában, bizonyos Jenőné aurájában
Csak egy élhető lakásra vágytam, de nem hittem a csodákban
Elvettem a csúnyácska Beát, s vele családja minden baját
Két éve váltam csendben
De a dolgok nincsenek rendben
Mert Fruzsina zaklat valami gyűrűvel, Ildikó egy elvetélt ígérettel
Valériához felugrok néha, de itthon hideg és üres a hálószoba
Néha bizonyos boszorkányok és tündérek, egy pillanatra betérnek
Hogy utána meghalljak kicsit
Mára már csak a zene csitít
Mondja hogy halkan, bizonyos dalban, az álomvölgy ott van
Így hát egy dalt keresek, állítólag egy meztelen kisgyerek
Játssza el majd nekem, az utolsó még boldogabb percben
Aztán már nem leszek
Démonaimmal a napba elmegyek
Táncolunk majd a csillagok porán, ugrálunk felhők során
Szeretkezünk vakító életfényben, nevetgélünk a sötétségben
De most a koldusnak egy húszast adok, a poharam után nyúlok
És csendben haza kushadok
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.